A kép nem egy pesti közgyűlésen készült, jól gondolod. Pedig nem is lenne rossz.

A kérdés megválaszolása előtt, tegyünk egy lépést hátra. A belvárosi épületeket, eredetileg bérházaknak építették. A XIX. század második felétől indult a belvárosban az építkezési hullám. Városunk jelképeinek számító ikonikus épületekre gondolunk ilyenkor. A Hősök Tere, Parlament, Halász Bástya csak néhány a számtalan csodálatos alkotásból. De akkor épültek a bérházak is, amelyek mai napig otthonául szolgálnak a pesti és budai polgároknak. Történtek változások mind a tulajdonosok, mind a lakók részéről. A történelem bővelkedett eseményekben az elmúlt időszakokban. Tekintsük el a teljes áttekintéstől és szegezzük tekintetünket az elmúlt szük évtizedére. Az ingatlan piac változásai a belváros lakásaira volt a legnagyobb hatással. Az okok között elsőként említsük az AIRBNB megjelenését. Nem magyar kezdeményezés. Alapvetően a 2008 utáni időszakra esik a kezdet. A pénzügyi válságból az egyik kivezető út az idegenforgalomban történt változások voltak. Az olcsó légi közlekedés mellé az olcsó szállás lehetőséget az említett AIRBNB jelentette. Így kialakított igény amire a piac válaszolt a fokozott kereslettel. Főként a belvárosi lakások a célpont. Jelentős bevétel vonzó cél. Ráadásul az adó és a felügyelete sem volt megszervezve. A bárházakba a gurulós böröndökkel közlekedő fiatalok jelentek meg. Nem éppen a kultúrszomjukat enyhíteni. Sokkal inkább a bulizás volt a cél. A politikát nem nagyon érdekelte a kialakuló helyzet. Nyilván az így meggazdagodó szereplők között megtalálhatók voltak mindenféle háttérrel rendelkezők. Kényes kérdés mindíg a beavatkozás, ha a cél a szavazat maximálás. Közben az itt élők érdekeinek képvislete egyre kevésbbé lett fontos. Ennek nem csupán a politika közömbössége az oka. Az itt élők megöregedtek. Egyre kevesebben maradnak. A fiatalok nem itt akarnak családot alapítani. A házak tulajdonosi összetétele drámaian megváltozott és változik. A lakások nem otthonok már, hanem bérlakások. A sors különös. Egykor is ez volt a cél, de mennyire másként valósult meg akkor. Az archivumokban megtalálhatók a kor dokumentumai. Az építtető tulajdonos mindenről gondoskodott ami a ház működését és karbantartását szolgálta. Vol házmester, vice házmester. Volt lakónyilvántartás. Nem volt kaputelefon, de este a házmester bezárta a kaput. A lakbéreket pontosan fizették és volt jogi eszköz ha nem fizettek. Mindenki ismerte a szabályokat és betartotta. 

A mostani helyzet. A lakásokat a tulajdonos most is kiadja, de nincs házmester. Nincs egységes kezelés. a közös képviselő nem házmester és messze nem rendelkezik olyan jopgosítvánnyal amivel a ház tulajdonosa egykoron. Mindezekből kibontakozik a kép amiből látjuk, hogy az érdekek miennyire különböznek. Csoportok vannak, és a legkisebb csoport az ott élőké. Ők azok akik elmennek a közgyűlésre. Sajnos nem azért amiért kellene. Hangukat hallassák és érezzék, hogy befolyásuk van az eseményekre legalább ott a közgyűlésen. Legtöbbször a takarítás és a házirend a téma. Ellehetetlenitik a munkát és visszatartják a jószándékú és tennivágyó társaikat, és a közös képviselő munkáját szintén. Idővel elmaradnak a jószándékú tulajdonosok. Közös képviselő lehetőségei korlátozottak. Ha van körülötte támogatás akkor a közgyűlés nem torkol személyeskedő vitákba, de a döntések mögött nem lesz egységes akarat ha viták vannak, még akkor sem, ha valóban mindneki érdekét szolgálja egy döntés. A vélt vagy valós sérelmek szembenállást okoznak. A lényeg. Közös képviselő külső megbízott. A tulajdonosok  egy közösség a közös tulajdon által összekapcsolva. Ez megkülönbözteti őket, és ezt sosem szabad elfelejteni a közös képviselőnek. A belső széthúzás sem változtat ezen mert akkor sem a közös képviselő, hanem egy tulajdonosi csoport  a másikkal áll szemben. Most tekintsük el azoktól a helyzeteketől amikor egy tulajdonosi csoport a közös képviselő támogatásával a közösség érdekeivel szemben és sokszor társai kárára előnyöket élévez. Adott esetben ez valódi pénzügyi előnyt jelenthet. Ez nem tárgya ennek az írásnak. A cél, hogy megértsék a közgyűlésen a tulajdonáról döntenek, amihez köze van. Ami az érdeklődés legfőbb tárgya az a közös költség mértéke. Ahhoz, hogy érdemi döntésben vegyünk részt szükséges megismerni a miérteket. Sok száz közgyűléssel a hátam mögött bizton állíthatom, hogy nem érdekli az emberek többségét a miért. A döntéseket bizalmi alapon hozzák. Ipse dixit. A közös képviselő rendelkezik megfelelő hitellel, bíznak benne és látják munkája eredményét akkor elfogadják a javaslatát. Ha nincs emelés a tervezetben el sem mennek. Minek. Persze nem ennyire egyszerű ha emelés van a tervezetben. Van amikor egy tulajdonostárs a hitelesítő személy. Ha nem kell dönteni emelésről akkor a közgyűlési jelenléten ez látható. Alacsony. Pedig ilyenkor is fontos a tájékoztatás. A közös képviselővel, tulajdonostársaival ritkán találkozik, vagy egyáltalán nem. Ez egy alkalom ahol erre sor kerülhet. Tudom azt is, hogy egy másik csoport nem érdektelenségből nem vesz részt. Ők nem beszélik a nyelvünket. Ha angolul beszél, megoldom, de sokszor segíthet tulajdonostársa is.  Ha más nyelven az is megoldható. ma már sokan beszélnek idegen nyelveket. Feleségem három idegen nyelven is segíthet, de meghatalmazottat is jelölhet. A harmadik csoport. Ők azok akik nem egyetlen lakásban érdekeletek, hanem esetenként több tucatban. Ők meghatalmazottal vehetnek részt. Sajnos az érdektelenség jellemzi az utóbbi csoportokat. A közgyűlésen való részvételnek van egy másik fontos jelentősége. A pályázatok közgyűlési döntéseket igényelnek. Mégpedig többségi döntéseket. Nem a jelenlévőkét, hanem a teljes közösségét. Itt a közösség érdekében ami az Ő saját érdeke is, részt kell venni. Szólnom kell a közös tulajdonban lévő épületrészekről. Az elidegenítésük vagy használatba adásukról a közgyűlés dönt. Ezek az esetek is minősített többségi döntéssel történnek. A blogban olvashatnak történeteket amelyek megmutatják miért fontos amiről itt írok.

Mit is szeretnék mondani. A jelenlét nem csak fizikailag fontos, de egy alkalommal egy évben néhány órát fordíthat a tulajdonára, ami lássuk be, komoly  érték. 

Online közgyűlés vagy online írásbeli szavazás. 
Az online meghozott közgyűlési határozat joghatás kiváltására alkalmas. Itt találja a jogszabályt. Az első helyen olvashatja a 146/2023(IV.27.) kormány rendelet teljes szövegét. Jogszabályok

Vegyünk sorra néhányt. 

• A szavazat leadható a bolygónk bármely pontján, ahol van internet elérés. Külföldön élők, vagy idegen nyelvet beszélők!
• Nincs szükség meghatalmazásra, mindenki maga szavazhat.
• Nem egy rövid tájékoztatás után kell dönteni. Általában 8 nap, de lehet több is ami rendelkezésre áll a döntéshez.
• Nem kell adott időpontban egy adott helyen megjelenni, és ott eltölteni órákat.
• Igénybe vehet szakértőt aki tanáccsal látja el.

Természetsen ezenkívül is vannak okok. Tulajdonképpen egyetlen érv szól ellene. Havária helyzetben amikor a cselekvés a prioritás, nem alkalmazható. Persze ilyenkor is van lehetőség szakaszolni a feladatokat, már ha van ilyen lehetőség, mert nem mindíg van.

Nem törekedtem a teljességre, de mégcsak a szakszerűségre sem. Célom a tájékoztatás a lehetőség bemutatása volt.

Ha vannak öteleteid, ne habozz írd meg, soha nem tudhatjuk a végét előre.